Soha ne higgyük, hogy velünk nem történhet meg!

2019. július 19.

Teljesen evidensnek számított egy-két évtizede, hogy nagyszüleink és szüleink már gyermekkorban megtanítanak minket, hogy ne üljünk be idegenek autójába, ne menjünk be idegenek lakásába, mert veszélyes lehet. Ezzel szemben napjainkban azt tapasztaljuk, hogy az internet hatására gyökeresen megváltozott az emberek egymásba vetett bizalma és biztonságérzete - egyre jobban bízunk vadidegen emberekben.

Ma szinte teljesen természetes, hogy gond nélkül ülünk be egy vadidegen autójába, akit pár perccel korábban találtunk az interneten. Az, hogy a sofőr sorozatgyilkos vagy notórius gyorshajtó-e, azt ugyancsak idegen emberek értékeléséből tudhatjuk meg. Ma örülünk, ha van valahol Uber, mert az biztosan nem húz le (mint egy taxis), a telekocsis utazásokat meg a legtöbb fesztivál is javasolja, mint környezettudatos közlekedési módot. Naponta olvasunk olyan híreket, hogy az online bűnözők visszaélnek az internet adta lehetőséggel és az emberek bizalmával. Felteszem a kérdést, hogy bízhatunk olyan emberekben, akikkel csak online vagyunk kapcsolatban?

A témával megkerestük dr. Molnár István Jenő rendőr alezredest, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács osztályvezetőjét, aki készségesen állt a Digitális Immunerősítő Program rendelkezésére.

Milyen hatást gyakorol az internet térnyerése az emberek bizalmára?

A bizalom rendkívül látványos és talán érthetetlen metamorfózison ment át, ugyanakkor korántsem biztos, hogy az a világ a legjobb és a legbiztonságosabb, ahol nem merünk embertársainkkal beszélgetni, ahol félünk egy autóba beülni, vagy elfogadni a szállásajánlatát. Torz kép él bennünk a világról, ezért folyamatos "rettegésben" élünk, de amit az internet korábban tönkretett, azt most - remélhetőleg - helyreállítja, s segít annak az egyensúlynak a kialakításban, amelynek a bizalom és az objektív valóság között lennie kell. Az internet ugyanis komoly hatással volt és van arra még mai is, hogy a szubjektív biztonságérzetünk romló tendenciát mutasson. Az állandó online lét, minden erőszakos hírről való szinte azonnali értesülés sokat rontott a világról alkotott képünkön. Szinte testközeli és valós időben élhetjük át a világ szörnyűségeit, ráadásul, ha egyszer-kétszer rákattintunk egy-egy ilyen cikkre, az internet bizonyos kereső funkciói és algoritmusai azonnal ún. filter bubble-be zárnak bennünket, s onnantól kezdve hosszú időn keresztül csak ilyen hírekről értesülünk. Persze, hogy azt gondoljuk, hogy a világ veszélyes, kegyetlen, erkölcstelen. A másik oldalról viszont alkalmas az internet a nyitottság, a bizalom és az emberek közötti kapcsolatok építésére, ezekre lehetnek jó példák a felvezetőben említett, alapvetően gazdasági indíttatású, mégis az emberi kapcsolatokat erősítő szolgáltatások. Továbbra is fontos azonban, hogy mindenkiben egészséges kételkedés és óvatosság legyen!

Számos esetben hallunk olyan híreket, hogy internetes banditák adatokat lopnak, amelyekkel később megzsarolják az áldozatot. Mennyiben változtatta meg a bűnüldözés és a bűnmegelőzés gyakorlatát a cyber bűnözők megjelenése?

A bűnüldözés az egyik legtöbbet használt kifejezés a rendőrség vonatkozásában, amely kiválóan szemlélteti azt a mindenki által ismert tézist, miszerint a bűnözők mindig egy lépéssel az üldözőik előtt járnak. Nincs ez másképp az online térben tanúsított magatartások körében sem. A normál felhasználó természetesen arra törekszik, hogy az internet nyújtotta törvényes lehetőségekkel éljen, eszébe sem jut, hogy azokkal visszaéljen. Egy-egy funkcióban rejlő visszaélési lehetőség sokáig látens, egészen addig, amíg valaki azt ki nem használja és a sértett feljelentésére a rendőrség tudomására nem jut. Ekkor kezdődik meg a felzárkózás, majd többnyire a felkészülés is a következő ilyen "támadás" kivédésére, azaz kissé paradox módon, de tulajdonképpen a bűnmegelőzésre is.

Mennyiben más az online bűnözők viselkedése, mint az offline társaiké?

Az online lehetőségek alapjaiban nem változtatták meg a bűnözői attitűdöt. Nem lettek gátlástalanabbak, sem kegyetlenebbek, többnyire ugyanazon motivációk ösztönzik az elkövetőket. Első helyen az anyagi haszonszerzés áll, amely az offline térben is mindig az élen járt. A vagyon elleni bűncselekmények általában az összes elkövetett (vagy legalábbis a hatóság tudomására jutott) bűncselekmény 60-70%-át teszik ki. Az interneten sincs ez másképp: hamis cikkek, promóciók, soha meg nem érkező termékek, bankkártya adatok megszerzése és hasonló "támadások" érik a gyanútlan, nem kellően óvatos vásárlót, felhasználót. A többi bűncselekmény pedig, ahogy a való életben is alapvetően konfliktusokból származik, amelyek az offline térben esetleg testi sértésig fajulnának, itt a sértegetés, a zaklatás, a fenyegetőzés szintjéig jutnak. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy akkor jobb a helyzet, hiszen legalább nem kerül sor tettlegességre. Sajnos a cyberbullying ugyanolyan komoly problémaként tud jelentkezni a bántalmazott offline életében. Kezelésük sok esetben nehezebb is, hiszen, ha egy gyermek kék-zöld foltokkal ér haza, szinte valamennyi szülő azonnal csemetéje megvédésére siet. Ha azonban ugyanez a gyermek azt mondja, hogy kiközösítik a facebookon és bántják, sok szülő még nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, csak legyint rá és elbagatellizálja. Ennél rosszabbat azonban nem is tehetne, hiszen a gyermek ezt követően nem mer a problémáiról beszélni, bizalmát veszti szülei és a felnőttek irányába, amelynek később komoly következményei lehetnek.

Mit tehetünk, hogy ne váljunk áldozattá?

Azt mondhatjuk, hogy az online térben ugyanazokkal kell rendelkeznünk, mint az offline térben, hogy ne váljunk áldozattá. Egészséges kételkedés, óvatosság, józan paraszti ész, a nemet mondás képessége, megfelelő önvédő és énvédő mechanizmusok. Magyarul nem rettegni és elkerülni kell az internetet, hanem megfelelően használni. A szülőknek beszélgetni kell erről a gyerekekkel, együtt felfedezni dolgokat, biztonsági beállításokat, de a lényeg úgy is az lesz, hogy a fiatal bír-e a korábban felsorolt alapképességekkel. Felnőttként pedig nincs más dolgunk, mint kicsit felkészültebbnek - néha nyitottabbnak - lenni a biztonsági lehetőségek vonatkozásában. Az offline térben is zárjuk az ajtónkat, megfelelő helyre helyezzük a pénztárcánkat, riasztóval védjük az autónkat, óvatosabbak vagyunk este, sötétben, egyedül az utcán, hát legyünk ugyanilyenek az online térben is! Használjunk jó jelszavakat, foglalkozzunk a biztonsági beállításokkal, olvassunk utána több helyen egy-egy hírnek, nézzük meg, hogy biztosan azon az oldalon fizetjük-e be a számlát, amin kell stb. A legfontosabb, hogy soha ne higgyük, hogy valami velünk nem történhet meg, de azt sem érdemes gondolni, hogy velünk csak a legrosszabb történhet meg!

Molnár István Jenő alezredes tanácsain túl érdemes tanulmányozni a Digitális Immunerősítő Program internetbiztonsági csomagjait.   A Digitális Immunerősítő Program-ot immár 2 éve azzal a céllal hozták létre, hogy digitális bukósisakkal lássa el a fiatalokat és időseket egyaránt. A közelmúltban elkészült 116 pontból álló javaslatcsomag kellő kapaszkodót képes nyújtani a rosszindulatú cyber bűnözők támadásai ellen.